Karacs Ferenc Múzeum

Püspökladány Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagysárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város. Lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a 10-11. századra tehető.

A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. Mai névhasználata 1901-től él. A vásártartási engedélyt és a mezővárosi rangot hivatalosan 1847-ben kapta meg. Püspökladány, a kistérség természetes központja 1986-ban városi rangot kapott.

Múzeumának névadója Karacs Ferenc (1770-1838) térkép- és rézmetsző, Püspökladányban született, Debrecenben, Pesten és Bécsben tanult, hazatérve a Léderer-nyomdában helyezkedett el, s nagyszabású térképészeti munkálatokba fogott. Fő műve a 21 táblából álló Európa Magyar Atlasza című munka. A róla elnevezett gyűjtemény iskolamúzeumként indult 1959-ben, majd 1978-ban hivatalosan is múzeummá avatták. A műtárgygyűjtemény mellett jelentős a fotóarchívum (5500 felvétel) és a könyvtár. Itt őrzik a néprajztudós Szűcs Sándor és a zenész, karnagy Csenki Imre hagyatékát. Állandó kiállítása: A bihari Nagy-Sárrét története a lecsapolástól 1914-ig a táj és népének történetét szemlélteti, különös tekintettel a pásztorkodásra (gulyás- és csikósfelszerelés) és a paraszti életmódra (szobaenteriőr).

Info