Bihari Múzeum

Berettyóújfalu a bihari régió természetes központja, a megye ötödik legnépesebb városa.

A Bihari Múzeumot 1974-ben alapították az egykor Bihar megye történeti, néprajzi, helytörténeti anyagának gyűjtésére. Közel 2000 néprajzi,1500 képzőművészeti és mintegy 2700 régészeti tárggyal rendelkezik. Köztük említésre méltóak azok az agyagedények és egyéb használati eszközök, amelyeket 1977-82 között találtak meg a régészek egy Újkőkori település nyomain Berettyóújfalu- Herpályon, a Berettyó egykori mellékágának partján. A Múzeum gyűjteményének gazdagságát mutatja nagyszámú állandó kiállítása.

1. Élet a vízivilágban

Szűcs Sándor, a Biharnagybajomban született néprajzkutató egy letűnt világ utolsó tanújaként és krónikásaként örökítette meg a Berettyó-Körösök mentén, a Sárrét vízivilágában élő emberek életmódját, hagyományait. Fő munkáiban, A régi Sárrét világában és a Régi magyar vízivilágban saját készítésű rajzok segítségével, művészi elbeszélésekben, mesékben, illetve históriákban mutatja be a vízivilág szigetein élő pásztorokat, táltosokat, gyógyítókat, nádi betyárokat, s a rétből élő pákászokat, madarászokat, halászokat, valamint méhészeket. Munkáiból megismerjük a vízi fuvarozást, a gyékény-, nádvágást, s e növények sokoldalú felhasználását is. A kiállításon megtekinthetjük Szűcs Sándor rajzait, megismekedhetünk a pákászok életével, a bodonhajóval, a halfogó eszközökkel, a vízivilág legfontosabb növényeivel, azok felhasználási módjaival, valamint néhány érdekes állattal, melyek közül néhánynak a hangja is hallható a háttérben.

2. Jó gazdasszony vagyok én... - Női munkák a ház körül

A hagyományos paraszti élet mozzanataiból a női munkákat állítja középpontba a kiállítás. A munkák közül kiemelkedik a kender feldolgozása, amelynek szinte minden mozzanatát a nők végezték.

A kender Bihar területén egészen az 50-es évekig fontos rostnövény volt. Belőle készültek a ruházkodás legalapvetőbb darabjai, a háztartás nélkülözhetetlen kellékei: terítők, lepedők, törölközők, szakajtókendők, és a földművelő, állattartó gazdasági tevékenység olyan nélkülözhetetlen kellékei, mint a zsákok, ponyvák, kötelek stb. A kenderfeldolgozás eszközei, felvetett szövőszék látható a kiállításon, a folyamatokat pedig képekkel illusztrálják. Az egyéb hagyományos munkák bemutatásához az 1910-es éveket idéző konyha- és szobabelső adja a hátteret. A konyhában éppen kalácssütésre készül a gazdasszony, a tüzelőpadkán vasháromlábon álló fazékban "fő" az ebéd. A szobában a felvetett ágy mellett álló ládában megcsodálhatjuk a bihari szőttesek legszebb darabjait. A szoba közepén álló bölcső pedig eszünkbe juttatja a legfontosabb és legszebb női tevékenységet, a gyermeknevelést.

3. Tallózás Bihar irodalomtörténetéből

Lankás érmellék és meredek havasok, homokos termőföld és fenséges sziklafalak látványa teszi változatossá és gazdaggá a bihari tájat. Irodalma is épp ily sokszínű. Talán nincs még egy tájéka szellemi életünknek, amely annyi írót és költőt adott volna a magyar irodalomnak.

Itt született Kazinczy, ide tért vissza és fordult termőre Bessenyei élete, itt következett be a fordulat Kölcsey pályáján: belátta, el kell fogadnia az élet terheit, Arany János a bihari hagyományból indulva lett irodalmunk klasszikusává, s pár évtizeddel később e tájékról, Nagyváradról kapott erős lökést a modern magyar irodalom, melynek egyik képviselője, Nadányi Zoltán Berettyóújfaluban élte le élete jelentős részét, s aztán újabb évtizedek múlva a népi irodalom képviselői Nagy Imre, Sinka István, Erdélyi József és Szabó Pál is innen indultak el. A Bihari Múzeum számos emlékét őrzi e gazdag alkotómunkának. Kéziratok, könyvek és irodalmi relikviák sokasága enged bepillantást a múltba.

4. Játék - had – történet

A kiállított tárgyak a "Barcsay-Székely Játékgyűjtemény"-ből részben 1930-1944-es években forgalmazott gyári játékok, részben id. dr. Barcsay László királyi járásbíró, dr. Barcsay László erdőmérnök, és dr. Major István ökológus 1932-1995 között készített munkái.

"A csata a katona életében rendkívüli alkalom - mondta egy híres hadtörténész. S ha hitelesen utána számolunk, a katonaidőnek legfeljebb csak 10%-a valóban gyilkos küzdelem, a többi testet-lelket erősítő kemény kiképzés, fegyelmezett mindennapi tevékenység, kényszer pihenők, várakozás, szállítás - melyek során összeszokik egy közösség, bajtársias barátságok szövődnek, a fiúkból férfiak lesznek. Akik majd segítenek menteni az árvizek, természeti katasztrófák áldozatait, akik rendet tudnak csinálni, mikor el-elszabadul a pokol egy-egy hitvány korban, akik megvédik a hazát veszély idején. Nem véletlen, hogy nem is oly régi időkben, csak az számított férfinak a falvakban, aki letöltötte a katonaidejét."

(Dr. Barcsay László)

Ez a kiállítás hadijátékokat, a magyar hadi viselet történetét, az egykor megénekelt "szép élet a katonaélet" emlékét idézi. Láthatunk segélyhelyet, pihenőcsapatot, híradós alakulatot és díszelgő egységet is. A tárlat előterében két magyar hadilobogó (a "Bocskai" és a "szűzmáriás") rekonstrukciója látható, valamint térképeken ábrázoltuk, hogy a bihari katonák az elmúlt évszázadok harcai során, különböző csapataikban hova, merre jutottak el Európában. A kiállítás megtekintése közben az 1930-40-es évekből való korabeli katonanóták, indulók hallhatók.

5. A Tardyak és Berettyóújfalu - Lisztes vendéglő

A Tardy család Bihar vármegye egyik jeles, református birtokos családja volt. Őseik 1611-ben kaptak címeres nemeslevelet, amit 1621-ben Bethlen Gábor is megerősített. Birtokaik Csokalyon és Berettyóújfalu keleti határán, Herpály területén voltak.

Tardy György (1862-1949) földbirtokos a két világháború közötti Berettyóújfalu közéletének jeles személyisége volt. Műegyetemi tanulmányai után hazatért szülőfalujába gazdálkodni. Saját kezűleg faragott, festett bútoraival számos kiállításon díjat nyert. 1937-ben helytörténeti munkát jelentetett meg Berettyóújfalu keletkezése, története és fejlődése címmel.

Tardy György nevéhez fűződik a birtokán álló Herpályi Csonkatorony megmentése. Az 1170 után épült, valószínűleg a bencés rendhez tartozó, román stílusú, háromajtós, nyugati toronypáros herpályi kolostortemplom 1880-ban még fennálló déli tornyát saját tervei szerint újította fel 1904-ben. Az édesapa, Tardy Sándor 1849-ben pinceásás közben talált a birtokán egy negyedik századból származó aranyozott, ezüst gepida pajzsdíszt. A "herpályi pajzsdudor" nevű leletet 1854-ben a család a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.

Lisztes Imre (1843?-1909) Berettyóújfaluban a gróf Eszterházyaktól vette árendába a Kőpince nevezetű korcsmát, melynek helyén egyszintes vendéglőt épített. Ezt halála után fia, Lisztes Lajos (1883-?1946) vette át, majd korszerűsítette: emeletes szállót és éttermet alakított ki. 1946-tól Anna nevű leánya vitte tovább az üzlet vezetését az 1950-es államosításig.

6. Berettyóújfalu, a vármegyeszékhely

Az I. világháború után, 1920. április 30-án Berettyóújfalu nagyközség Csonka Bihar Vármegye székhelye lett. 1922-től nagyarányú fejlesztések következtek: villamosítás, iskola, útépítések, valamint ekkor épült a Vármegyeháza, a Honvédlaktanya, s a Tisztviselő-telep is. A Leventeház, a Gróf Tisza István Közkórház és a Posta-palota is elkészült. A főtéren felállították a Hősök szobrát, a Tisza Kálmán-szobrot és 1933-ban az Országzászlót. Kiépült a városközpont, üzletek sora nyitotta meg kapuit, melyek a vármegye lakosságának igényeit próbálták kielégíteni. Zádor Márton és Marschalkó József divatáruboltja mellett az egyik legjelentősebb üzlet Konrád György író édesapjának, Konrád Józsefnek a vaskereskedése volt a zsinagóga mellett. Az ipari üzemek közül a Nyíri-féle gőzmalom emelkedik ki. A megyeszékhellyé vált nagyközségben három banknak és 6 biztosítótársaságnak volt képviselete, 12 kulturális és jótékonysági, valamint 5 sportegyesület tevékenykedett. Volt sportpálya, jégpálya, 10 teniszpálya, egy strand és egy kádas gőzfürdő. 1926-ban Makk Károly filmrendező édesapja, Makk Kálmán Apolló néven mozit is nyitott a Berettyóújfaluban. 1920 és 1940 között hosszabb-rövidebb ideig összesen 10 újságot adtak ki a városban.

Info