Irinyi sírkert, mellszobor és emlékszoba

Irinyi János (1817-1895) vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.

Nagyléta szülötte. Nagyváradon, majd Debrecenben tanult, kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836. december 18.-án lobbant lángra „a zaj nélkül gyulladó gyufa” a 19 éves ifjú kezében. Találmányát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte) eladta egy gyufagyárosnak és a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra. A két diplomával hazatért Irinyit a magyar ipar megteremtésének gondolata lelkesítette. Tudományos felkészültségéről könyveinek, tanulmányainak egész sora tanúskodik. A szikes területek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Részt vett a Természettudományi Társulat megalakításában. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten.

Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt családjával Debrecenben, majd Vértesen – ott bekövetkezett haláláig.

Síremléke és mellszobra Létavértes az Irinyi János Általános Iskola udvarán látható. A neves kémikus és családja életútjának, munkásságának dokumentumait a városavató (1996) alkalmából átadott emlékszoba őrzi. Az iskolaépület mögött létrehozott pihenőparkban sétálva 1200 féle különböző színű és formájú fa és cserje együttesében gyönyörködhetünk.

(A település más híres szülötteiről ld. a Tájjellegű termékek útja c. fejezetet.)

Info