Kölcsey kúria

Kölcsey Ferenc (1790-1838) nemesi családból származott. Apja akkor halt meg, mikor fia 5 éves volt, ezért Kölcseyt édesanyja Debrecenbe küldte iskolába, ahol 14 éven át, 1809-ig tanult. Jobb szeme világát gyermekkorában elveszítette. Abban az időben úgy tartották, hogy a feketehimlős gyermekek gyógyulását elősegíti, ha meleg helyen tartózkodnak. Így eredményezte egy tűzből kipattanó szikra a költő tragédiáját a kemence mellett. 12 éves korában meghalt édesanyja is, ezután a háztartást Panni néni, a család régi, hű szolgája vezette, s a hivatalos gyámmal együtt gondját viselte mind neki, mind három testvérének.

1813-ban költészetet tanult. Még 1805-ben, Csokonai Vitéz Mihály temetésén ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, akinek barátsága nagy hatással volt rá. Nagyjából ettől az időtől fogva Kazinczy legfőbb oktatója és példaképe lett Kölcseynek.

1809-ben befejezte tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban, Pestre ment törvénygyakorlatra, azonban ügyvédi vizsgára már nem jelentkezett: feladta a jogi pályát az irodalomért. 13 éves korában írta első verseit. Álmosdra vonult vissza kis birtokára, s ott gazdálkodva, egyedül tanulmányainak élt. Szellemi érdeklődése itt nyerte el igazi karakterét, itt érett íróvá. Mindemellett gondoskodott öccseiről is.

1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. E napot 1989 óta a Magyar kultúra napjaként ünnepeljük. 1826-ban megalapította az Élet és Literatura című folyóiratot.1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává nevezték ki.1832-ben Szatmár megye főjegyzőjévé, ugyanabban az évben november 6-án országgyűlési követté választották. Mint politikus a reformok híve volt, küzdött Erdély és a részek visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerűsített átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért.1836-ban a Kisfaludy Társaság alapító tagja volt.

Halála hirtelen következett be. Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után 1838. augusztus 24-én meghalt.

1968-ban nyílt meg a Kölcsey Ferenc életével és munkásságával kapcsolatos kiállítás a család egykori, 18. század végén épült lakóházában, mely szinte eredeti valóságában megmaradt. Eredetileg zsindelyes, most nádtetős, népi klasszicista épület ámbitusa íves lezárású, szabadkéményes pitvarral és a mögötte lévő éléskamrával. A pitvarból nyílt a két, boglyakemencével fűtött, alsógerendás, fiókos síkmennyezetű szoba. A lakóépület folytatásaként eredetileg külső kamra állott, alatta borospincével. Ezt a kamrát a későbbiekben egybeépítették a kúriával. A borospince ajtaja és falai is eredeti állapotban vannak. A költő lakószobájában irodalmi kiállítás látható, a további három helyiségben korbeli bútorokkal berendezve egy dolgozószobát, egy 18. századi konyhát és az Álmosdi csata emlékeit tekinthetjük meg. A falakon Kölcsey ismertebb írásait olvashatjuk, köztük a Himnusz kéziratának másolatával.

Az udvaron Kölcsey Ferenc mellszobra áll.

Info