Hortobágy-Berettyó

Hortobágy nevét hallva a Kilenclyukú-híd és a Hídi-vásár, a Nemzeti park és a ménes, vagy éppen a híres csárda jutnak többnyire eszünkbe, és nem a kis folyó, ami pedig ott csordogál a híres híd alatt. Még kevésbé ismert, hogy ez a folyó valamikor Tiszalök környékén a Tiszából eredt.

A Keleti-főcsatorna megépítésekor felhasználták a Hortobágy medrét is, és most ebből ágazik ki a folyó Tiszavasvári alatt. Többnyire csatornázott mederben éri el a Világörökséghez tartozó Hortobágyi Nemzeti Park területét, ahol megőrizte természetes folyását. Az elmúlt évszázadokban többször is szabályozott medrét végül összekapcsolták a Berettyó ősi vízfolyásával. Így a Püspökladány és Karcag között délnek forduló folyó - vagy inkább csatorna - már a Hortobágy-Berettyó nevet viseli.

Árvízvédelmi szempontból meghatározó a Hortobágy-Berettyó vízfolyás, melynek medre mesterségesen került kialakításra, a Nagy- Sárrét lecsapolása, belvízmentesítése céljából. A Hortobágy-Berettyó vize gyakorlatilag belvíz.

A Hortobágy- Berettyó Keleti határa részben a megyehatár, illetve a Kondoros és Kösely vízgyűjtője, délen Békés-megyénél a Csurgó-Alsóréhelyi-csatorna, illetve a Sárréti-főcsatorna határolja.

A Hortobágy-Berettyó főcsatorna vízgyűjtője síkvidéki jellegű, ma az Alföld legszárazabb része. A szabályozások előtt összefüggő mocsaras, lápos terület volt, e tájon kanyargott az Ős - Tisza és az Ős-Szamos. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna a Tiszántúl közepén, a Tiszától keletre található. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna tulajdonképpen a Hortobágy folyónak az Ágota-halomtól délre eső, a torkolatig terjedő alsó szakasza. Helyén a vízszabályozási munkálatok megkezdése előtt még a Berettyó vize folyt.

Az összefüggő csatornahálózat az ország egyik legbonyolultabb vízgazdálkodási rendszerét alkotja. A Tiszához kapcsolódó Keleti-, Nyugati-, és Nagykunsági Főcsatornákon keresztül a Hortobágy-Berettyó rendszer vizet ad a Tiszából.

A Hortobágy-Berettyó teljes hossza 167,3 km.

Az ezen a területén élő lakosok száma: 435 630 fő. Települései nagyobbrészt Hajdú-Bihar megyéhez kapcsolódnak. Északi részén néhány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, déli részén néhány Békés megyei település is található. Nagyobb városai: Debrecen, Balmazújváros, Püspökladány, Tiszafüred, Berettyóújfalu, Polgár.

Szerencsére az Ecsegfalva és Túrkeve közötti 26 kilométeres szakaszon megmaradt az eredeti kanyargós meder, a szinte körbezárt "zugok"-kal és a megszámlálhatatlan természeti értékkel, melyekre napjainkban a Körös-Maros Nemzeti Park vigyáz. A Túrkeve alatt újra szabályozott mederben folyó Hortobágy-Berettyó Mezőtúrtól délre torkollik a Hármas-Körösbe. Megtekintésre mindenképpen érdemes az említett kanyargós, ősi mivoltában megmaradt szakasz. Kenuval vagy kerékpárral közlekedve, családoknak vagy baráti társaságoknak is kiváló szabadidős program.

Info