Erdélyi-szigethegység Természeti Park

A Nyugati Szigethegység 2004-ben alakult 75.784 hektáron, határvonala a következő csúcsokat érinti: Măgura Fericii, Poienii, Bohodei, Fântâna Rece, Cârligatele, Coasta Brăiesei, Briţei, Micău, Nimăiasa, Vârfuraşu, Dealul Păltinişului, Piatra Grăitoare, Iconii, Cuciulata, Bélesi tó völgyzáró gátja, valamint a Pietroasa, Dobruş, Stânii, Pasul Vârtop, Brusturi, Măgurii, Plopilor és Dealu Blidaru csúcsok. A természetvédelmi terület belsejében különlegesen védett területek is vannak, mint például Bulz, Flóra rét, a Medve barlang környéke, Ponor mező, Pádisi fennsík-Vereshegyalja-Ponor rét, stb. A Nyugati Szigethegység Természetvédelmi Terület geomorfológiai szempontból a Kárpátok vonulata délkeleti részének Nyugati-Szigethegység néven ismert régiójához tartozik. A NySzTT legnagyobb része a Bihar-hegységhez tartozik, míg a Meleg-Szamos, az Aleu-völgy és a Köves-Körös völgyeitől északra eső terület a Vlegyásza-hegység részét képezi. A mészkövek és a dolomitok dominálnak a Bihar-hegységben, a Pádis-fennsík alegysége révén. Az endokarszt több mint 1500 barlangjának morfogenetikai sajátosságaiban a zóna 3 nagy mészkőegységének (a Pádis - Szkerisóra fennsík, a Meleg-Szamos-árok, illetve a Bekényesi-medencét övező hegyalja vidéke) geomorfológiai sajátosságai tükröződnek. A NySzTT a Bihar-Vlegyásza mészköveinek 80%-át foglalja magába. A kőzettani és tektonikai sokszínűségnek köszönhetően egy csodálatos karsztdomborzat jött létre, melyben a mérsékelt övezet valamennyi felszíni formája megmutatkozik. A Pádis - Szkerisóra vidékre a nagyon mély zsombolyok és víznyelők jellemzőek, melyek gyakran a talajvíz szintjéig hatolnak és melyek feltárását gyakran hosszú, nagy vízhozamú szifonok nehezítik meg. Ilyenek a V5, az Elveszett Világ zsombolyai, a Şesuri - és Csodavár-barlangrendszere, a Zapodie-rendszer. Külön kiemelendő a Gârda Seaca medencéje, mely a ,, legek “"vidékének is tekinthető: itt található a Hodobana-rendszer (Románia legzegzugosabb barlangja - 22,1 km hosszú ), a Tauz- forrás (a legmélyebb vízalatti barlang- 85 m), a Zgurasti-barlang (és benne Románia legnagyobb földalatti tava - 85000 m3 víztérfogat). A domborzat egyediségét a több geológiai szakaszban kialakuló, hosszas erózió során létrejött lustán elnyúló, enyhe lejtőjű, helyenként kisebb fennsíkokat övező hegyhátak felsorakozása adja. Az éghajlat tipikusan hegyvidéki, azaz általában hideg és nyirkos, különösen a magasabban fekvő területeken, és fokozatos enyhülést mutat az alsóbb régiók irányába. Ez a függőleges szinteződés az éghajlat valamennyi összetevőjén megfigyelhető. A NySzTT vízgyűjtő rendszere nyugaton a Fekete- Körös, északon a Kis- Szamos, délen a Nagy- Aranyos medencéjéhez tartozik. A hidrológiai csomópontot a Pádis- fennsík képezi, ahonnan a vizek sugaras irányban törnek a völgyek felé. Egyes vizek a normál felszíni szakaszokon kívül földalatti szakaszokkal is rendelkeznek. A kőzetek jellege, főleg a mészövek vízáteresztő - képessége, valamint a homokkövek, kristálypalák és agyagpalák vízhatlansága meghatározza a vízgyűjtő rendszer, elsősorban a földalatti vizek elhelyezkedését. A NySzTT-n tucatnyi jégbarlang is található. Leghíresebbek a Szkerisórai (Scarisoara) és az Eszkimó-jégbarlang (Gheţarul Focul Viu), melyek turisztikailag kiépítettek, de legalább annyira látványosak a Porcika- (Borţig), a Bársza- (BArsă), a Zapogye- (Zăpodie), a Virtopi - (Vârtop - Casa de Piatră ) jégbarlangok. A hazai táj egyedülálló látványossága a Rozsda szakadék (Rozsda-gödör-= Groapa Ruginoasa), amely egy kb. 450 m átmérőjű és kb. 100 m mélységű ravenna (vízmosás által kialakított geomorfológiai alakzat). Nevét az alapkőzet különleges rozsdavörös színéről kapta. A Rozsdát a Ţapu-csucs permi-werfeni homokkő és vörösagyag rétegeire ható torenciális erózió alakította ki. Az aktív erózió elszenvedőjeként a Rozsda-gödör morfológiája jelenleg is gyorsan alakul, csapadékosabb években a ravenna kiterjedése jelentős mértékben gyarapszik. Nagyobb esőzések idején a Gödörből leváló hatalmas kőtömbök zuhanásának visszhangja gyakran kelt félelmet a látogatókban.

Info

Elérhetőség:Apuseni hegyek, Sudrigiu és Padis látogatóközpontjai
GPS:46.59577; 22.73379
Kapcsolat:Alin Moş: alinmos@parcapuseni.ro, www.parcapuseni.ro
Nyitva tartás:szabadon látogatható
Megjegyzés:Egyes tevékenységek engedélykötelesek!

Jelen weblap tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.