Natura 2000 terület (ROSCI0062) Sebes Körös szoros, Királyerdő hegység

Az Erdélyi-Szigethegységben, a Bihar-Vlegyásza északnyugati nyúlványaként emelkedik a Királyerdő-hegység gyéren lakott, karsztos jelenségekben gazdag, erdő borította meszkőfennsíkja. A délebbre fekvő Béli és Zarándi hegységekkel együtt félszigetként nyúlik a Tisza alföldjébe. A hegységet északon a Bárodi-medence, délen pedig a Belényesi-medence határolja. Ezek nyilvánvaló, domborzatilag is megkülönböztethető határok. Nem így a keleti határ, ahol a hegységet a Vlegyászától csak egy keskeny tektonikus árok (gráben) választja el. Ez a Jád völgye. A nyugati határt, az alföld felé egyre inkább alacsonyodó Tasádfői-dombság képezi. Három fontos folyó határolja a hegységet: északon a Sebes-Körös, mely egy ideig mély szurdokvölgyben halad, kialakítva a csodálatos Vársonkolyosi és Révi-szorosoka, majd kitör a tágas Bárodi-medencébe. Délen a Fekete-Körös, mely áthalad a sűrűn lakott Belényesi-medencén. Keleten a Jád-patak, mely a már említett grábenben alakítja völgyét. A Királyerdő-hegység nem több 1150 négyzetkilométernél és teljes egészében Bihar megyében található. Legmagasabb csúcsa a Holdringató, 1027 m. Karsztos hegy, oldódó sziklákkal, amelyek igen sokféle alakzattal valóságos csodavilágot teremtettek. Karsztos platók, vad völgyek, barlangok, vízkitörések és víznyelők várják a kirándulókat. A dolinák igen nagy száma, (100/1.5 négyzetkilométeren a Mnierei völgyben) igen sok barlangászt vonzott, akik felfedezték a földalatti vízátfolyásokat. A Királyerdő hegység barlangvilága iránt jócskán megnőtt az érdeklődés 1957, a Szelek Barlangjának felfedezése után. Ez csak fokozódott, hiszen 1965-ben a Csiur forrásbarlangban ősemberi nyomokat fedeztek fel. Jelenleg több mint 340 barlang és zsomboly van nyilvántartásban.

Info