Szélmalom

A város egyetlen épségben maradt hatalmas szélmalmát csak kívülről csodálhatja meg a látogató.

Az első hiteles adat meglévő szélmalomról 1770-ből származik. Debrecen városa 1720-1730 körül Boldogfalva határrészen szélmalmot, mellé pedig vendégfogadót építtetett, melyet Szelesnek neveztek. A szakírók a terveket németalföldi származásúaknak vélték. Magyarországon a szélmalom azért terjedt el viszonylag későn, mert a 17. század végéig az ellenkező irányú szelet felhasználni nem tudták, és mert a malomkerekek forgását sem tudták mérsékelni, ezért erős szélben a malom kigyulladt. A szélmalom minden valószínűség szerint a 18. században jelent meg Magyarországon, elterjedése pedig a 18. század végén és a 19. század elején kezdődött - a hollandi szélmalomtípusok átvétele útján. A hollandi szélmalomnak az az előnye, hogy vitorlái szélirányba állíthatók csupán a tető elforgatásával, ezáltal kezelése lényegesen egyszerűbb. Ott épültek tömegesen szélmalmok, ahol a vízimalmi őrlésre nem volt lehetőség.

Info