Krátertó

Nagyhegyes község Hajdú-Bihar megye szívében, a Keleti-főcsatorna mellett terül el. A falu határában található a Nagyhegyesi Önkormányzat tulajdonát képező, országosan is egyedülálló Kráter-tó, az ott kialakított olajipari emlékhellyel.

Magyarországon az ezredfordulóig feltárt kereken 7000 kútból 3500 esik az Alföldre. Nagyhegyes egész területének talajszíne alatt nagy szénhidrogéntelep helyezkedik el 670-1210 méter közötti mélységben. 1958-59-ben sikerült ezt a gázmezőt megtalálni.

Addig elképzelhetetlen volt, hogy akár csak 1 milliárd köbméter gáz legyen valahol, itt pedig 33 milliárd köbméterre becsülték a készletet. Nagyhegyesen 1961 augusztusában a Pece-értől délre fúrást indítottak. A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj felső mészkő rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendő lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévő gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdődött. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal, azonban egy repedés keletkezett a földön, egyre tágult és iszap bugyogott ki belőle. Később az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángnyelv csapott fel és hetekig égett. Kráter keletkezett, amely rövid idő alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegőben, asztalnyi nagyságú kőzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Végül mesterséges beavatkozásra nem is volt szükség, mert a kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést, melynek helyén több mint 200 méter átmérőjű és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlődött. A tó körül és a "földsánc" tetején sétautat alakítottak ki, padokkal és szabadtéri sütés-főzésre alkalmas helyekkel.

Info