Borpincék - Borkóstolás

A szőlő és a belőle készített ital - elsősorban a bor - Európában évezredek óta az emberi kultúra és civilizáció szerves része, a gazdaság fontos területe. Az újabb időkben azonban a világ más tájain is mindinkább azzá válik. A szőlő termesztésének, a bor készítésének, kereskedelmének, fogyasztási kultúrájának módja és színvonala az adott kor és táj gazdasági és kulturális helyzetének érzékeny jelzője. A szőlő és bor ugyanis erősen kötődik az állandóságban és folyamatosságában való hithez, az étkezés színvonalához, az emberi, sőt az országok közötti kapcsolatokhoz.

Csanálos község a román-magyar országhatár tőszomszédságában Nagykárolytól 9 km-re fekszik. A Csanáloson bortermesztés nagy hagyománynak örvend, régi sváb település lévén régen a családok a telkeiket négy részre osztották: szántóra, kaszálóra, legelőre és szőlőskertre. A szőlőtermesztés hagyományának egy része a mai napig fennmaradt. Csanáloson homokra telepített szőlőültetvények vannak és 3 fajta szőlőből készítenek bort: az Ószőlőből, Újszőlőből és az Einstuck szőlőből. Az Ószőlőből és az Újszőlőből a következő borokat állítják elő: régi erdei, dalivári, ezerjó, oporto, othello, royal, nova. Az Einstuck szőlőből pedig nemes borokat készítenek, mint a királylányka, csaszla, muskotály, rizling, cserszegi fűszeres, bianka, merlot, slagert. Minden év január-februárjában térségi bor versenyt szerveznek, mely nagy népszerűségnek örvend. A csanálosi borosgazdák szívesen tartanak borkóstolókat az érdeklődőknek.

Info