Meggyes Csárda

Az eredeti csárda a 17. század végén épült, de leégett. A jelenlegi az 1760-as évekből maradt ránk. Valaha az épület előtt vezetett egy fontos kereskedelmi út, az erdélyi sóbányáktól induló ún. Só-út Pest irányába. A 19. század végén azonban az út és vasút elkerülte, így a csárda funkcióját vesztette. 1902-ben a híres hortobágyi pásztor, Czinege János vásárolta meg és a pusztai vadászat központjává tette. 1952-ben bevonták a csárda működési engedélyét. 1972-ben a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésébe került. Az épületet korhűen helyreállították, és 1975-től múzeumként üzemel. Három helyisége a Meggyes csárda századfordulós hangulatát idézi. A csárda egykori tulajdonosának lakószobáját láthatjuk ládával és komóddal. Az ivóban a falécekből épített kármentő (e mögé húzódott be a kocsmáros, ha verekedés tört ki, így sem üvegeit, sem őt nem érhette baj), a kecskelábú asztalok és a lócák idézik a régi korok emlékét. A fogason függő szűr, kalap, pásztorkészségek, a kármentőre akasztott kulacs a csárda egykori vendégeinek, a pásztoroknak és a parasztembereknek voltak a használati eszközei.

Info